Relaxáció

A relaxáció mibenlétének a megértéséhez egy picit el kell merülnünk a stressz elméletben, ehhez pedig vissza kell utaznunk az időbe. 

Amikor az ősember ennivaló gyűjtögetés közben szembe találkozott egy nála jóval nagyobb és erősebb vadállattal két dolgot tehetett annak érdekében, hogy túlélje a találkozást. Vagy elfutott előle vagy felvette a harcot vele (ezt nevezik üss vagy fuss válasznak). Bármelyiket is választotta a szervezetében a szimpatikus idegrendszer aktiválódott. A szimpatikus idegrendszer hatására a vérnyomása és vércukorszintje megnőtt, a szívritmusa felgyorsult, az izmai megfeszültek, több vér jutott az agyába és az izmaiba, éberebbé vált, a pupillája kitágult és egyre jobban izzadt. Ezek a testi változások mind azért kellettek, hogy azonnal és teljes erőből felvegye a harcot vagy pedig elfusson onnan amilyen gyorsan csak tud. Ilyenkor háttérbe szorulnak a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt folyamatok, amelyek a szervezet regenerálódásáért, nyugalmáért felelősek. Ez az a testi reakció, amit stressz reakciónak nevezünk és ami a stressz folyamatának az első fázisa. 

Persze ma már csak a legritkább esetben nézünk szembe egy vadállat támadásával, de  a modern kor stressz forrásai mint pl. az idegesítő munkatárs, a konfliktusos családi kapcsolatok, a hosszú sorbanállás a postán ugyanazt a testi reakciót indítja el bennünk is mint az ősemberben. Amikor azt érezzük, hogy a haragtól elakad a szavunk, az idegességtől görcsbe rándul a gyomrunk vagy leizzadunk az állásinterjúra várva akkor tetten érhető a szervezetünkben a szimpatikus rendszer aktivitása. Tehát az üss vagy fuss válasz kellett és kell ma is ahhoz, hogy túléljünk. 

Azonban ha túl sokáig vagyunk ilyen készültségi állapotban, vagy nagyon gyakran éljük át ezt a stressz reakciót akkor a szervezetünk erőforrásai idővel kimerülnek és végős esetben különböző stressz betegségek  is felléphetnek. 

Mivel ez a  reakció alapvetően egy nagyon hatékony eszköz, ami azért alakult ki és maradt fenn mert segítette az emberek (egyébként az állatoknál is megtalálható az üss vagy fuss válasz) túlélését, ezért nem az a jó megoldás, hogy kiiktatjuk. Amit mégis tehetünk annak érdekében, hogy ne éljünk állandóan stresszben, az a stresszt kiváltó eseményeknek az újragondolása, átkeretezése és az, hogy tudatosan pihentetjük a testünket és az idegrendszerünket, azért, hogy fel tudjon töltődni és regenerálódni tudjon a sok szimpatikus idegrendszeri aktivitás után. 

Ez utóbbira tökéletes eszköz a relaxáció. Míg a köznyelvben minden olyan dolgot relaxációnak illetve relaxáló hatásúnak tartunk ami segít kikapcsolni és feltöltődni egy nehéz nap után pl. egy kellemes fürdőzés, egy rész a kedvenc sorozatunkból addig a tudományos megfogalmazás szerint a relaxáció azoknak a módszereknek a gyüjtőfogalma amelyeknek az a céljuk, hogy segítsék a test ellazítását, ellazulását, a pszichés egyensúly helyreállítását és a test fiziológiai állapotának az rendeződését. Ezek a következőek: autogén tréning, progresszív relaxáció, meditáció és az imaginációs eljárások. Az autogén tréningről és elsajátításáról a következő oldalon írok.

Billay Orsolya pszichológus, relaxációs terapeuta